Az ünnep közeledtével még jobban hangolódjunk rá ez előttünk álló fényes napra, mint ahogy azt a korábbi terveink és az elmúlt időszak során megtettük. Ez alatt nem csak azt értem, hogy a hangulatunk az ünnepnek megfelelő legyen, hanem hogy hangoljuk rá a terveinket, feladatainkat, elménket és lelkünket az ünnepre. Az e heti feladatunk erről szól, a finomhangolásról. Végül pedig méltón zárjuk az ünnepet és visszaemlékezünk rá úgy, hogy a tapasztalataink és élményeink a következő alkalommal a segítségünkre legyen.
Ünnepre hangolt tervek
A terv, nem szentírás. A terven bármikor lehet változtatni, amikor csak szeretnél. Ez nem lesz egyenlő azzal, hogy a céljaidon is módosítani kellene. Ugyanoda jutsz el akkor is, ha gyorsvonattal mész, és minden állomáson megállsz, vagy ha intercityre szállsz és csak két megálló van a célállomásig. Ugyanahhoz a célhoz többféle módon is eljuthatsz. Ezért fontos, hogy tudd, miként szeretnéd megélni az ünnepet, mert így könnyebben tudod szelektálni a feladataidat, tudni fogod, hogy melyek azok, amelyek elhagyása nem fog csorbítani az ünnep fényén.
Ahogy közeledik az ünnep, egyre pontosabban látod a még rád váró feladatokat, az elvégzésükhöz szükséges időt, és jobban fel tudod mérni az erőforrásaidat, mennyi időd van minderre, mennyi energiád van mindezen feladatok elvégzésre. Épp ezért itt az ideje az újratervezésnek! Ha több hete tervezgeted az ünnepet, akkor az ünnep előtt egy héttel mindenképpen tervezd újra azt. Az ünnep előtti utolsó napod tervét pedig ismét pontosítsd, tervezd át. Ha a terveid eleve csak egy hétre szólnak, akkor az utolsó napi terveidet érdemes lesz majd az eltelt hét fényében felülvizsgálni.
Vedd számba a feladataidat, ami még rád vár. Pontosítsd a rendelkezésedre álló időt. Majd az alábbi tippek közül vérmérsékletednek megfelelően válogass és alkalmazd őket:
A legfontosabb feladatokat ütemezd be a rendelkezésedre álló idődbe.
Húzd ki azokat a feladatokat, amik nem olyan fontosak, vagy túl sok energiádat elvennének, és ezért lenulláznád magad az ünnepre. (Tipikusan ilyen feladatok a lakás nagytakarításával kapcsolatos teendők.)
Szűkítsd le a feladatok minőségére való igényedet, vagy a kivitelezés mikéntjét. (Például felporszívózol, ahol a papok járnak, de a szerkényeket nem tologatod el, vagy lesz torta, de a háromszintes krémes csoda helyett egy kevert tortát készítesz.)
Kiszervezel olyan feladatokat is, amiket nem szívesen adsz ki a kezedből, de belátod, egy nyugodt-boldog nő, többet ér, mint egy „superwoman”. (Például rendelsz egy tortát ahelyett, hogy te sütnéd, és megnyugtat az a gondolat, hogy eddig mindig te csináltad, vagy hétköznap úgyis gyakran sütsz tortát, vagy olyan fajta tortát nem tudsz süti, amit rendeltél..stb.
Mindehhez használhatod a meglévő ünnepi terveződet, amit felfrissítesz (kihúzol, átírsz), vagy a mostani tudásod alapján készíthetsz magadnak egy újat, így már csak a valós feladatokat látod.
Az utolsó, vagy a legsűrűbb napodra érdemes idővonalat készítened. Ne csak teendőlistád legyen, hanem órás/félórás ritmusban állítsd össze a napi tervedet, amikor minden feladat időponthoz kötötten szerepel a terveid között, és azt is jelölöd, mennyi időt szánsz, vagy mennyi idő szükséges az elvégzésére. Egy pontos napi menetrend segít a fókusz fentartásában, támogathatja a fegyelmezett munkavégzésedet, és könnyen nyomon követheted, hogy egy-egy csúszás milyen következményekkel jár, így nap közben is tudsz mérlegelni és tovább szűkíteni a feladatlistádat, hogy a leglényegesebb feladatok biztosan el legyenek végezve. (Ne felejtsd el betervezni az alapvető szükségleteidet! Legyen időd enni-inni, kávézni egyet, és pihenni is, akár többször pár percet, vagy egyszer egy hosszabb időt, attól függően, neked melyik esik jobban.)
Feladat:
Ülj le az ünnep előtt egy héttel/egy nappal (sőt, akár az ünnep előtti héten minden nap) és készíts számvetést. Mennyi feladatod van még hátra? Mennyi rendelkezésedre álló idő van még? Menetrendnek megfelelően haladsz? Milyen feladatokkal haladtál vagy csúsztál meg? Reális-e mindent elvégezni, ami a listádon van? Minek kell mindenképpen teljesülnie? Mit tudsz kihúzni? Mit tudsz máshogy elvégezni? Milyen feladatot tudsz kiadni másnak?
Megfelel számodra a korábban készített terveződ? Azt szeretnéd felfrissíteni, vagy a „hajrára” készítesz magadnak egy újat?
Gondold végig ezeket és frissítsd a terveidet ennek megfelelően, hangold őket az ünnepre!
Ne feledd, nem kell, hogy lóversenyként éld meg az ünnepre való készülődést! Tudom, hogy nehéz eltérni a megszokottól, magadat előtérbe helyezni, és olyan „menetrendet” kialakítani, amihez nem kell a teljesítőképességed határán egyensúlyozni, hanem élvezettel végezheted a feladatokat, és nyugodtság jellemzi az ünnepi készülődést. Talán nem elsőre sikerül majd átállítanod magad, hanem minden egyes ünnepnél egy kicsit jobban fog menni, de ez is rendben van. Hiszem, hogy létezik olyan megoldás, ami nem vesz el az ünnep fényéből, hanem inkább hozzáad a résztvevők kellemes-pihent-jókedvű jelenlétével.
Ünnepre hangolt test
Az utolsó hét, az utolsó napok forgatagában különösen fontos, hogy ugyanúgy legyen időd magadra, a pihenésre, mint normálisan. Hogy ilyenkor is megadd magadnak a lehetőséget, egy nyugodtan eltöltött forró kád fürdőre, hogy ne rohanva kelljen hajat mossál az utolsó pillanatban, vagy hogy kitaláld, mit fogsz viselni, hogy legyen időd elmenni kozmetikushoz, masszázsra, fodrászhoz, maniküröshöz,stb, attól függően, te mivel kényezteted magadat. Hogy ezektől az apróságoktól is azt érezd, az ünnep érted is van. Te is teremted meg a feltételeit, de te is élvezed azokat. Részese vagy és nem kiszolgálója. Így te is ünneplőbe „öltözöl”.
Feladat:
Nézd át a korábban összeállított terveidet. Hol szerepelsz benne te? Lesz időd, lesz kényelmesen időd az alapvető – és esetleg az extra kényeztető – szükségleteidre? Pihenés, ápoltság, szépítkezés, mindez bele fog férni akkor is, ha megcsúszol? Ha véletlen azt veszed észre, hogy mindezt nem vetted figyelembe a tervezés során, hát rajta! Most még van időd újratervezni és önmagadat is betervezni! Ne legyél kevésbé fontos magadnak, mint egy finoman elkészített vacsora!
Ünnepre hangolt lélek
Gondolkoztál már azon, hogy mitől ünnep az ünnep?
Nem a dátumtól a naptárban. Attól, hogy máshogy viselkedsz, hogy úgy viselkedsz, hogy ünnep van. Megadod a módját és mást engedsz meg magadnak, mint ahogy szokás. Különös jelentőséget tulajdonítasz neki. Úgy gondolsz rá, hogy ez más.
Már eleve azzal, hogy különös figyelemmel készülődsz a szombati ebédre, ami most egy szülinapi ebéd lesz, már ezzel emeled annak „rangját”. Hiába ugyanúgy a szűk család lesz otthon, esetleg ugyanazt a menüt is eszitek, mint amit szoktatok, mégis, lehet ünnepi az ebéd, lehet különleges és emlékezetes.
Ha szépen felöltöztök, ha megadjátok a módját a terítésnek, ha máshogy közelítetek egymáshoz, fokozzátok a hangulatot zenével, fényekkel, díszekkel, illatokkal, ha olyasmit is megengedtek magatoknak, amit egyébként nem szoktatok, ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a szokásos szombati ebéd, ünnepi ebéddé váljon.
A külső körülmények segítenek, hogy lélekben is rá tudj hangolódni a nagy eseményre.
Feladat:
Készülődj az ünnepre annak rangja szerint. Simogasd a lelked, kényeztesd magad.
Gondold végig, neked mi adja meg az ünnep báját és hangulatát, és használd ezeket az eszközöket. Leginkább a karácsony az az ünnep, ahol ennek a hangolódásnak különösen nagy szerepe van, de Húsvétkor, vagy akár egy szülinapkor is lehet jelentősége. Hallgass olyan zenét, nézz olyan filmet, ízlelj olyan ételt, amik segítenek a kívánt állapotba kerülni. Válaszd ki a ruhát, a kiegészítőt, amitől különlegesnek érzed az alkalmat. Tervezd meg a lakás díszítését és az ünnepi asztal terítékét.
Teremtsd meg magadnak azokat a hatásokat, amitől ünneppé válik a pillanat.
Jelen lét – az ünnep napján
Teremts magadnak alkalmat, amikor megállsz, és csak szemlélődsz. Engeded, hogy hasson rád mindaz a külső hangulat, ami körülvesz.
Indulj úgy neki a napnak, hogy kiüríted az elmédet. Akár egy üres papírra, akár a tervezőfüzeted következő oldalára gondolkozás nélkül kezd el listázni az agyadban keringő összes gondolatodat. Tehermentesítsd magadat tőlük, engedd meg magadnak, hogy ne kelljen a mára meghatározott feladataidon kívül még további feladatokkal foglalkoznod.
Nézd át még egyszer, ennek a csodás ünnepi napnak a tervét, és nyugodtan változtass még rajta, húzd ki azt, amire nem biztos, hogy lesz idő és nem létszükséglet.
Gondold végig, mikor lesz az a pont a nap folyamán, amikor eldobhatod a terveidet és csak éled, megéled az ünnepet? Jöjjön el ez a pont minél korábban és engedd, hogy a spontán jelenlét vezérelje cselekedeteidet. Engedd meg, hogy a dolguk maguk ritmusában játszódjanak le, ne akard rájuk kényszeríteni a tervedben foglalt menetrendet.
Tudom, ez talán elsőre ellentmondást szül benned. De hidd el, van értelme!
Már hetek vagy napok óta ott lebeg a szemed előtt a vágyott ünnep, elképzelted milyen lesz, hogyan fogod, hogyan fogjátok megélni. A terveiddel és azok alakításával napról napra teszel, hogy ez a vágyott állapot létrejöjjön. Ott van a füzetedben minden szépen listázva, minek, mikor és hogyan kellene megtörténnie. És akkor most ezzel az egésszel ne foglalkozz? Hogy fog akkor mindez megvalósulni?
Úgy, hogy elengeded a terveidet. Hogy elhiszed, megtettél mindent, amire képes voltál. Hogy megengeded magadnak, hogy ne egy forgatókönyvet kövess pontról pontra, hanem megéld a történéseket. Persze, ez a forgatókönyv olyan tökéletes, de hidd el, az élet még mesésebb élményeket hoz azzal, hogy lelassulsz. Figyelsz magadra, figyelsz a szeretteidre. Nem megfelelni akarsz, hanem megélni az ünnepet.
Kapcsolj ki, és éld át az ünnep minden mozzanatát.
Feladat:
Gyakorolj.
Állj meg egy-egy pillanatra és csak figyelj. Végy mély levegőt. Mi vesz körül? Milyen hatással van rád? Mit érzel most? Mi foglalkoztat most?
Ki tudsz kapcsolni? Hogyan tudnál kikapcsolni? Hogyan tudnád elérni, hogy ne a jövőn és ne a múlton járjon az agyad, csak arra figyelj, ami most van? Mi történik most körülötted? Látod? Érzed? Éled?
Az ünnep lezárása
Az ünnepek együtt járnak egyfajta rendetlenséggel és mosatlanok hadával.
Szerintem ismered magad annyira, hogy tudd, téged zavar-e, ha minden így marad reggelig, vagy szereted-e rögtön rendbe tenni a dolgokat? Akár így, akár úgy is lehet, vagy akár úgy is, hogy azt figyeled, hogy most éppen hogyan esne jól. És lehet a rendrakás is közös program, vagy többnapos ünnep esetén lehet felváltva is. Ahogy közösen készültetek, közösen tesztek rendet. De olyan felállás is létezhet, hogy a felkészülés, főzés rád hárult jobban, a pakolás pedig a család többi részére hárul. Működjetek együtt.
Az ünnep elmúltával ülj le egy kicsit és gondold végig, hogyan élted meg a készülődést, hogy sikerült az ünnep és értékeld az elmúlt időszakot. Jegyezd fel magadnak, hogy
- mi volt a jó,
- mi nem sikerült valami jól és jó lenne változtatni rajta legközelebb,
- mi nem volt jó és ilyet nem kellene többet elkövetni.
Pontosan írd le magadnak a bevált receptet, vagy azt, honnan nézted ki a receptet.
A tervezőidet aktualizáld, ha elmaradtál volna ezzel. Jelöld, amit elvégeztél, és azt is,amit nem. Mindenképpen tanulságos, hogy mely feladatok elhagyásával is lehet igazán jó egy szülinap, emlékezetes a húsvét, vagy kellemesen megélt a karácsony.
Mindezen tervek jó alapként, akár egyfajta sablonként is szolgálhatnak majd a következő ünnep tervezése során, ezért érdemes minden olyan információval ellátni, amit hasznosnak érzel. Ez egyfajta üzenet lesz későbbi önmagad számára.
Ne csak gyakorlati oldalról gondold végig az elmúlt időszakot. Idézd fel a hangulatot a füzetedben, és gyűjtsd össze az emlékeidet. Kellemes érzés lesz visszalapozni a füzetedet, és egy-egy szóból, idézetből, emlékképekből visszaidézni az ünnep hangulatát.
Az ünnep lezárásaként hálatelt szívvel gondold át az elmúlt napokat, az elmúlt napod, és akár írd is le magadnak, miért vagy hálás az ünnep kapcsán.
Feladat:
Ha nem egyedül ünnepelsz, még az ünnep előtt arról is beszélj a családtagjaiddal, résztvevőkkel, hogyan oszlanak meg a feladatok a nagy nap során, és annak lezárásaként.
Az ünnep utáni valamelyik nap (lehetőleg minél korábban), vedd kézbe a terveidet és értékeld azokat a fenti szempontok alapján. Ezt megteheted az ünnepi terveződben, akár egy másik szín használatával, vagy öntapadós papírokra jegyzetelve és a megfelelő helyre ragasztva. De akár úgy is, hogy felvázolsz magadnak egy tervet arról, hogyan lett volna jobb levezényelni az ünnepre való készülődést. Most még friss az élmény, pár hónap elteltével ezt nem fogod ennyire tisztán látni.
Ha szereted az emlékeidet összegyűjteni magadnak, akkor a kedves pillanatokat még frissen dokumentáld a füzetedben. (Több napos ünnep esetén akár napról napra, minden este rászánva pár percet.) Sokféle lehetőséged van erre, próbáld ki azt, ami adott pillanatban a legszimpatikusabb számodra:
Egy külön oldalon a füzetedben, a klasszikus naplóírásnak megfelelően, szépen leírod a nap történéseit.
Egy oldalra listázod a főbb kulcsszavakat, amik emlékeztetni fognak téged a főbb történésekre. Használhatsz különböző méretű, formájú betűket, írhatsz több irányba és akár különféle íróeszközzel és más-más színnel.
Összegyűjtöd magadnak az ünnep során elhangzott hangzatos, vicces, szívszorító idézeteket.
Összegyűjtesz magadnak csomagolóanyag- maradványt, cimkét, jegyzetet, bármilyen apró tárgyi emléket, amiket beragasztgatsz a füzetedbe. (A csomagoló papír darabka akár a következő napi/heti terveződ díszítésére is szolgálhat majd.)
Hálád kifejezése ennek megfelelően történhet akár egész mondatokban, akár pár szóban kifejezve, egymás alá listázva. Egy ilyen lista szerintem nem attól fog többet érni, hogy mennyi dolgot tudsz felsorolni, amiért hálás vagy. Inkább azért, hogy megtalálod azokat a dolgokat, akire igazán hálatelt szívvel tudsz rágondolni jelen pillanatban.