Mai téma: A cél

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Miért vezeted a füzetedet?

Azzal, hogy tisztázod a miértjét, sok mindenre egyszerűbben választ fogsz majd tudni adni a következő 30 napban, egyúttal azt is mérni tudod, hogy beváltja-e a füzeted a hozzá fűzött reményeidet, vagy sem.

Amint tudod, hogy miért vezeted a füzeted, könnyebb lesz meghatározni, hogy mi és hogyan kerüljön bele, és meg van az irány, amilyenné formálni szeretnéd.

Talán furcsának hangzik, hogy egy ilyen egyszerű kérdéssel kezdjük a füzetvezetési rutinjaink tisztázását, de vajon valóban egyszerű választ adnod erre a kérdésre?

Ne ijedj meg, ha egyszerre több választ is adsz, hiszen egy füzet sok mindent elbír, akár több síkon is segítheti életedet!

Nézzünk pár példát, hogy mi is lehet a füzeted célja:

A jegyzeteidet szeretnéd egy helyen, rendezetten látni.

Az időpontokhoz köthető feladataidat szeretnéd a saját igényeidnek megfelelő naptárban vezetni.

Szeretnél tervezni, egy évre, egy hónapra, egy hétre, vagy akár egy napra előre.

Szeretnéd követni a rendszeresen ismétlődő feladataidat.

Szeretnél naplót írni vagy/és emléket állítani egy-egy fontos történésnek, eseménynek, hétköznapi dolgoknak.

Szeretnéd jobban megismerni magad, ezért szeretnéd látni, miről szól az életed.

A teendőidet szeretnéd követni az életed minden, vagy egyes területein: munka, háztartás, sportolás, bevásárlás, iskolai teendők, gyerekneveléssel összefüggő tennivalók stb.

Szeretnél rendszeresen elmélyülten kreatívkodni.

…

Látható, hogy számtalan célja lehet a füzeted vezetésének, ráadásul a cél időszakonként átalakulhat, kiegészülhet, vagy teljesen megváltozhat.

Ahhoz, hogy a rendszered jól működjön, tudnod kell, hogy a füzeted milyen szerepet fog ellátni benne:

A füzeted alkotja a teljes rendszeret egymagában,

A „központi” füzeted mellett van még pár füzeted, ami ellát bizonyos funkciókat (pl. receptgyűjtemény, emlékkönyv, projektfüzet..)

A füzetedet kiegészítik előregyártott naptárak,

vagy online alkalmazások.

Bármi lehet jó megoldás, ami számodra egyszerű és kényelmes használat mellett segíti az életedet!

Mai téma: A tartalom

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Miket írsz fel a füzetedbe? Milyen típusú feljegyzéseket vezetsz benne?

És hogy miért fontos ez?

Mert egész máshogy kezeljük a füzetünkben egy időponthoz köthető eseményt, egy bármikor elvégezendő teendőt vagy egy pár szépen megfogalmazott mondatot az elmúlt napunkról.

Miután tudod, hogy miket írsz a füzetedbe, könnyebb lesz meghatározni, hogy milyen oldalakra lesz szükséged, illetve az egyes tervezőoldalak milyen funkciót kell ellátniuk.

Lapozd végig a füzetedet és gondold végig/írd össze magadnak, milyen típusú feljegyzéseket készítesz benne most, és milyeneket szeretnél a jövőben.

A meglévő feljegyzéseidnél vizsgáld meg, hogy valóban van-e értelme vezetni, fontos-e még neked, esetleg csak az idődet rabolja, hogy ezt is felírod.

Van esetleg olyan feljegyzéstípus, amit eddig nem vezettél és most szeretnél?

Hol lenne ideális helye? Egy külön gyűjteményben, egy követőben, vagy valamelyik tervezőoldaladon (pl. havi-, heti tervező)?

Mire gondolok? Például közeledik az ősz, a tél és szeretnéd megerősíteni az immunrendszeredet. Adott esetben egy új vitamint kezdesz el szedni. Ez többféleképpen megjelenhet a füzetedben attól függően, hogy neked most mire van szükséged:

1. Nyithatsz neki egy új gyűjteményt, amiben leírod, hogy milyen vitamin, mire való, mit vársz tőle, mennyit és milyen formában kell beszedni belőle, hogy elérje a kívánt hatást, hol lehet beszerezni és mennyiért stb.
2. Nyitsz egy követőt számára, vagy a követőidet kiegészted ezzel az elemmel is és figyeled-jelölöd, hogy minden nap bevetted-e a vitaminodat.
3. Számodra hatékonyabb, ha egy olyan oldalon van a követő, amire rendszeresen ránézel, ezért a heti terveződ egészül ki egy követővel, vagy egy külön táblázatképp, vagy a napokhoz beírva.

Annak felülvizsgálatát, hogy milyen feljegyzésekre van éppen szükséged, akár a rendszeres havi rutinjaid részévé is teheted, ezzel biztosítod majd, hogy a füzeted mindig az aktuális igényeidet tükrözze, és ne egy elavult rendszert vezess.

Mai téma: Az időzítés

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Mi mikor kerül bele? Mit mikor írsz fel a füzetedben?

Miután már tudod, hogy miért vezeted a füzetedet, és milyen típusú feljegyzések kerülnek bele, gondold végig azt is, hogy ezek a feljegyzések mikor kerülnek bele a füzetedbe!

Az rendben van, hogy mindent rögtön felírsz, amikor eszedbe jut. De mi van azokkal a feladatokkal, amik nem jutnak csak úgy eszedbe? Mikor szánsz időt arra, hogy átgondold a tennivalóidat, leírd a történéseket, gondozd és megtöltsd tartalommal a füzetedben lévő oldalakat?

Amíg nem lesz a rutinod része, hogy elővedd a füzetedet és átgondold a napjaidat, heteidet, addig azokkal a feladatokkal zsonglőrködsz, amik csak úgy maguktól eszedbe jutnak (ezeket felírod, beütemezed), de van nagyon sok olyan teendő, ami csak akkor fog képbe kerülni, amikor elkezdesz egy-egy nagyobb feladatot átgondolni, kvázi megtervezed a megvalósulását.

Egy másik szempont, amiért megéri rendszeresíteni ezt a folyamatot és tervezni, az az, hogy így te irányítod az életed (legalábbis nagy részében). Nem arra korlátozod magad, hogy azokkal a teendőkkel foglalkozz, amik eléd kerülnek, hanem átgondolod, hogy mit szeretnél elérni, és ezt hogy tudnád megvalósítani. Ezután mérlegelsz, hogy mi hogyan fér bele az idődbe.

Mai téma: A felületek

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Mit hova írsz bele a füzetedbe?

Események, teendők, általános jegyzetek, emlékek, mind ugyanoda kerülnek vajon, vagy mindennek meg van a dedikált helye?

Miért fontos ezt tisztázni?

A füzeted rutinos és gördülékeny használatához hozzátartozik az is, hogy mikor valami eszedbe jut, hogy felírd, vagy valamit betervezel, akkor tudd, hogy hova kell azt felírnod, hogy biztosan eszedbe jusson a kellő időben, vagy/és ne ütközzön mással.

A rutinodhoz tartozik az is, hogy

• vadászol a naplószerű bejegyzések között megbújó teendőidre,
• ugyanazon az oldalon, de elkülönülve vezeted őket,  vagy
• más-más felületen fogod őket vezetni.

Gondold hát végig, hogy amikor egy új esemény felüti a fejét, azt hova írod fel?

A különböző típusú teendőknek hol van a helye?

Hova készíted az általános jegyzeteidet?

Ha vezetsz naplót is, az ilyen típusú feljegyzéseknek hol lesz a helye?

Rendszerint az eseményeket (időponthoz köthető feladatokat) egy naptárban vezetjük. Ez a naptár lehet egy jövőtervező a füzetünkben, lehet a havi tervező, vagy a heti tervező/napi tervező, ha közeli időpontról van szó. A lényeg, hogy egy olyan felületre kerüljön be, ahol az összes többi fix időpont szerepel, hogy biztosan tudd, abban az időpontban nem ütközik semmi mással az új program.

A teendőket írhatod időszakhoz köthető teendőlistákra (negyedéves, havi, heti, napi), vagy akár téma szerint csoportosított listákba (gyűjteményekbe), vagy akár egy olyan gyűjteményt is nyithatsz, aminek nincs konkrét témája, hanem összegyűjti a különböző típusú teendőidet.

Feljegyzéseket készíthetsz az aktuális tervezőfelületedre, de akár gyűjteménybe is. Ugyanígy a naplószerű bejegyzések is helyet kaphatnak akár a tervezőoldalaidon is, de külön gyűjteményoldalaidon is.

Amint tudni fogod, hogy minek hol van a helye a füzetedben, rend lesz benne, és nem ülsz elgondolkodva felette, hogy „na, ezt most hova írjam fel?!”

Mai téma: A rászánt idő

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Mennyi időt foglalkozol vele? (Mennyi időt szeretnél vele foglalkozni?)

Nem véletlen van két kérdés.

Egyrészt érdemes mérned/tisztáznod magaddal, hogy mennyi időbe telik a füzeted vezetése most naponta, másrészt érdemes azt is rágondolni, hogy mennyi időt szeretnél rászánni rendszeresen a füzeteddel való foglalotoskodásra.

Mennyire közelít a két érték egymáshoz?

Amennyiben nagyon eltérő, akkor szükséges lesz módosítanod a füzeted elkészítésének és vezetésének módján. Amint ugyanis rendszeresen azt érzed, hogy füzeted jóval több időt igényel, mint amennyit rá szeretnél szánni, akkor ezt is egy „időrabló” tevékenységnek titulálhatod, és az előnyei ellenére váltasz egy másik rendszerre. Ennek nem kell így lennie. Mindig van középút.

A mai feladatod tehát annyi, hogy kerülj tisztába azzal, mennyi időbe telik a füzeted vezetése naponta, és ez mennyire közelít ahhoz, amennyit a drága idődből rá szeretnél szánni rendszeresen.

Általában a dekoráció és a dizájn az, ami sok időt elvesz. Ez nem jelenti azt, hogy ez rossz!

A probléma ugye akkor merül fel, amikor kötelezővé válik, hogy mindig szépnek-dekoráltnak kell lennie a füzetednek, még akkor is, amikor egyébként úszol minden fontos feladatoddal. Ilyenkor persze, hogy még ez is stresszelni fog, és nem lesz élvezet a feladataid vezetése.

Amint reálisan látod, hogy a nap 24 órájából mennyi időt vagy hajlandó rendszeresen a füzeteddel tölteni, tisztán látod azt is, hogy ebbe mennyi és milyen dizájn fér bele. Ez az átgondoltság segít majd, hogy elkerüld a tévutakat.

Az, hogy a kelleténél több időt töltesz a füzeted vezetésével, adódhat abból is, hogy nehezen találsz meg benne dolgokat, rengeteg követőt vezetsz, aminek a kitöltése sok időbe telik, egyszerre nagyon sok gyűjteményoldal van életben, aminek a kitöltése/átnézése/aktualizálása szintén sok időráfordítást igényel.

A 30 nap során majd lehetőséged lesz átgondolni, hogy valóban mindenre szükséged van-e még a füzetedben, ami most a része, vagy csak megszokásból vezeted, és már ideje lenne elengedni. Ezzel nem csak időt szabadítasz fel, de teret adsz új dolgoknak is. (Pont úgy, ahogy az életünkben is, amikor elengedünk egy megszokott, de már nem kedves szokást, tevékenységet, így helyet kaphat benne valami új.)

Mai téma: A jövőtervező

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Hogyan használod a jövőtervezőt?

A jövőtervezőbe elsősorban azok az események kerülnek, amik nem ebben a hónapban, hanem valamelyik későbbi hónapban fog történni. Nevezhetnénk éves tervezőnek is, annyi a különbség, hogy csak a véletlen folytán indul januárban, és el lehet készíteni 6-12-15 hónapra, vagy bármilyen időszakra a döntésedtől függően.

A mai feladatod az lesz, hogy gondold végig, most hogyan használod a jövőterveződet, illetve milyen módon szeretnéd használni a későbbiekben?

Mennyire előre készíted el?

Milyen események szerepelnek a jövőtervezőben?

Eseményeken kívül szerepel-e még benne valami más?

Meddig írsz bele egy-egy hónaphoz?

Mikor nézel rá a jövőterveződre?

Fontos, hogy jövőtervezőt nem kötelező használni, kiválthatja egy előre gyártott határidőnapló, vagy akár egy online alkalmazás is.

Azt, hogy mennyire előre készítsd el, két dologból tudod kikövetkeztetni – mikor van a legtávolabbi konkrét esemény, amiről már tudsz, és kb mennyi időre lesz elég a füzeted? (Lapozz vissza, hogy egy hónap átlagosan hány oldalt vesz igénybe.) Tehát, ha mondjuk a legtávolabbi programod fél év múlva lesz, és kb 8 hónapra lesz elég a füzeted, akkor legalább 14 hónapra előre készítsd el a jövőterveződet.

A jövőtervezőben feltüntethetsz minden eseményt szülinapoktól, évfordulóktól kezdve, de azt is választhatod, hogy a minden évben felbukkanó ünnepeknek lesz egy gyűjteménye, ahonnan nem írod át a jövőterveződbe a fontos dátumokat, csak a havi, vagy heti tervezőbe (vagy még oda se, de akkor legyen a rutinod része, hogy naponta ránézel erre a gyűjteményre, hogy ne felejtsd el szeretteid szülinapját/névnapját).

Olyan programokat is beleírhatsz, ami még nem fix, csak ilyentájt szokott lenni és szeretnél rá számítani, vagy családi hagyományként minden évben megszervezitek magatoknak (például ilyen lehet a városi rendezvény, vagy hogy minden ősszel elmentek az állatkertbe).

Az eseményeken kívül felírhatod adott hónapban/évszakban előforduló rendszeresen ismétlődő feladatokat is (ahogy azt már egy korábbi levelemben említettem).

Amikor elkészíted a havi terveződet, a jövőtervező elveszti funkcióját arra hónapra, különben duplikálnod kellene minden feljegyzésedet. De ha nem használsz havi tervezőt, akkor a jövőtervező fel tudja váltani a szerepét.

Attól függően, hogy a jövőterveződben lévő információkra mikor lesz szükséged, ránézhetsz naponta, vagy havonta a tervezőoldalaid elkészítésekor, illetve minden egyes alkalommal, amikor új program van láthatáron a jövőre nézve és fel szeretnéd írni magadnak.

Mai téma: A havi tervező

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Hogyan használod a havi terveződet?

A havi tervező sokféle funkciót elláthat egyszerre, szerepelhetnek benne programok, teendők, feljegyzések, követők, emlékek.

Gondold végig, hogy mikor (mennyire előre), és hogyan szoktad elkészíteni (mit veszel figyelembe az elkészítésekor)?

Miután a felület elkészült, honnan töltöd meg tartalommal (jövőtervezőből, valamilyen gyűjteményből, stb)?

A hónap során mikor és hogyan használod?

A havi tervező sokféle funkciót elláthat egyszerre, szerepelhetnek benne programok, teendők, feljegyzések, követők, emlékek.

Gondold végig, hogy mikor (mennyire előre), és hogyan szoktad elkészíteni (mit veszel figyelembe az elkészítésekor)?

Például értékeled a legutóbbi havi terveződet, vagy figyelembe veszed milyen jellegű elfoglaltságaid lesznek a következő hónapban, mire szeretnéd helyezni a fókuszt stb.

Miután a felület elkészült, honnan töltöd meg tartalommal (jövőtervezőből, valamilyen gyűjteményből, stb)?

Lehet, hogy a szülinapok-névnapok egy külső gyűjteményből a jövőtervezőbe nem, de a havi tervezőbe bevándorolnak, hiszen ezt lehet, hogy napi szinten figyeled, így biztosan nem felejtkezel el senkiről.

Az is lehet, hogy van egy havi háztartási teendők rutinlistád, aminek a feladatait minden hónap elején elosztod a hónapra.

Sok helyről vándorolhatnak feljegyzések egy havi tervezőbe.

Az is teljesen jó megoldás, hogyha havi naptárat nem készítesz a füzetedbe, mert arra van külső eszközöd, vagy valamilyen alkalmazást használsz, de havi teendőlistát és követőt vezetsz rendszeresen.

A hónap során mikor és hogyan használod?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásában majd szerepet játszik az is, hogy heti tervezőt használsz-e. Heti tervező esetében ugyanis az aktuális heti programokat már nem a havi tervezőbe, hanem a hetibe írod fel, így a havi tervezőt lehet, hogy csak olyankor nyitod ki, amikor egy későbbi hétre tervezel valamilyen új programot.

Az is meghatározza a használatát, hogy milyen elemei vannak (teendőlista, követő), és ezeket milyen gyakran figyeled (heti, vagy napi szinten), illetve milyen rendszeresen töltöd ki.

Mai téma: A heti tervező

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Hogyan használod a heti terveződet?

A mai feladatod kicsit hasonló a tegnapihoz, csak most a heti tervezővel kapcsolatban vizsgáljuk ugyanazokat a kérdéseket.

Mikor készíted el a heti terveződet?

Mikor és milyen ritmusban töltöd fel tartalommal? Honnan kerülnek bele adatok?

Mennyit nézel rá napközben és mikor?

Mikor rendezed el a benne lévő feljegyzéseidet?

Ezekre a kérdésekre válaszolva, már tisztábbak lesznek a heti terveződhöz köthető rutinjaid.

A jövő heti terveződ elkészítése neked egybeesik a heted lezárásával, vagy már korábban készülsz a következő hétre?

Használhatod úgy is, hogy az egészet kitöltöd egyszerre, hogy egyben lásd a hetedet, vagy mindig csak a következő napodat töltöd fel tartalommal, a többi időszakra a havi terveződ lesz a mérvadó.

Az, hogy mennyit nézel rá napközben, nagyban függ attól, hogy használsz-e napi tervezőt, illetve lesznek-e olyan követők a heti terveződben, ami a napi terveződbe nem kerül át.

Fontos, hogy naprakész legyen a terveződ, de azért tehetsz magadnak engedményeket. Például, ha napi tervezőt nem használsz, és a heti terveződbe írod a teendőidet is, akkor egy-egy elmaradt teendőt nem feltétlen muszáj átírni a következő napra, csak egyértelműen lásd, hogy az a feladat még nem lett elvégezve. A te habitusodtól függ, hogy ez megfelelő lesz –e így, vagy pontosan szeretnéd látni, hogy melyik nap mit végeztél el.

Mai téma: A napi tervező

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Hogyan használod a napi terveződet?

A napi tervező lehet egy központi oldal a füzetedben, de az is lehet, hogy neked nincs konkrétan napi terveződ, hanem, mondjuk a heti tervező látja el a feladatát. Az is teljesen rendben van, ha nem minden tervezőoldalt használsz a füzetedben. Ez a te rendszered, nem kell semminek sem megfelelni!

Gondold végig, hogy mikor tervezed meg a napodat, mikor rakod össze fejben és írásban, hogy a napod során mikor minek kellene megtörténnie.

Előző nap délután, este, esetleg aznap reggel?

Honnan kerülnek bele a feljegyzések a napi terveződbe, milyen tervezőoldalakat és gyűjteményeket nézel át hozzá, hogy összeálljon a „menetrend”?

A havi, vagy heti terveződ a biztos alapja a napi programjaidnak. Ezen kívül számolhatsz az egyéb teendőiddel – háztartás, munka stb, illetve a rendszeresen ismétlődő programjaiddal (pl. kedd esti aerobik).

A nap során mikor, és milyen időközönként nézel rá a napi terveződre?

Van bevált rendje? Esetleg mindig, amikor iszol egy pohár vizet, vagy kétóránként.

Esetleg alapból nyitva van előtted, és egész nap ebből dolgozol?

A napi terveződben szereplő teendőket mikor rendezed el, állapotukat mikor jelölöd, az el nem végzett feladatokkal mi történik?

Rögtön, amikor elvégezted, esetleg este futod át és jelölsz minden elemet a listádon , hogy mi történt vele?

A jegyzeteiddel van valamilyen dolgod? Átírod őket valahova?

Például a tárgymutatóba felírod a témát és hogy hányadik oldalon találod, vagy átmásolod a hozzá tartozó gyűjteménybe.

Minél tisztábbak a rutinfeladataid, annál kevesebb elfelejtett és elmaradt dolog lesz.

Mai téma: A követő – mit

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Miket követsz és hol?

A füzeted főbb tervezőoldalaidat végig vettük, jöhetnek a finomítások.

A rendszeresen ismétlődő teendőid részére, illetve minden olyan tevékenységet számára, amit tudsz mérni valamilyen formában, készíthetsz követőt a füzetedben. Ez lehet önállóan egy-egy oldalon, vagy valamelyik tervezőoldalad részeként is megjelenhet.

Gondold végig, hogy milyen követőket készítesz most, miket szeretnél még vezetni ezen kívül, és ezeknek hol van, illetve hol lehetne a legjobb helye.

Amikor egy-egy követő önállóan jelenik meg egy oldalon, akkor ezen van a hangsúly (mi máson is lehetne J ), általában jól átlátható, és szépen levonhatóak következtetések belőle.

Egy-egy tervezőoldal részeként a követő vagy egy kis táblázatként jelenhet meg, vagy a napoknál jelölöd valamilyen formában, amit követni szeretnél. Ennek az az előnye, hogy könnyebb „észben tartani”, hogy követni szeretnél valamit.

Bármelyik megoldás lehet jó, és az is lehet, hogy más-más követendő dolgokat máshol vezetsz, valamit külön oldalon, valamit egy tervezőoldal részeként.

Mai téma: A követő – mikor

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Mikor foglalkozol a követőiddel?

Egy követő akkor éri el a hatását, ha rendszeresen (és valósan) jelölöd benne, amikor elvégezted, megtetted a követendő cselekvést. Ha utólag, vagy nem valósan töltöd ki, akkor nem a reális valóságról kapsz visszajelzést. Utólag visszalapozva a füzetedet, nem fogsz hinni neki, hogy ez tényleg így történt, ha rendszeresen megszépíted a valóságot.

Ezért fontos, hogy a rutinod része legyen az is, hogy melyik követődet mikor töltöd ki!

Gondold végig ezt most a meglévő követőid esetében, és amikor egy új követőt hozol létre, szintén legyen szem előtt, hogy majd mikor kell vele foglalkoznod!

Egyszerre nagyon sokféle követőt vezetni nagy feladat lehet, ráadásul észben tartani sem egyszerű.

Ráadásul attól, hogy elkezded írni, hogy megtörtént-e az adott dolog, még nem fog eszedbe jutni az új „feladat”. Nyugodtan nyúlj kisegítő eszközökhöz, például állítsd be a telefonod emlékeztetőjét, hogy például mikor kell bevenne az új vitaminodat.

És vajon rögtön jelölöd is, hogy ezt megtetted? Vagy majd este, emlékezetből fogod jelölni?

Kisebb dolgoknál – gyógyszer bevétele, vízivás stb. érdemes rögtön jelölni, hogy megtörtént-e, pláne, ha többször esedékes egy nap.

Nagyobb feladatoknál, mint például kiporszívóztál-e, voltál-e futni, emlékezetből is jelölni tudod a megtörténtjét.

De mindenképpen fontos magaddal minden egyes követendő feladat esetében tisztázni, hogy mikor fogod dokumentálni azt. A rutinjaidat eszerint alakítsd.

Mai téma: A gyűjtemények – mit

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Milyen gyűjteményeket vezetsz?

A gyűjtemények egy-egy témának szentelt oldalak a füzetedben. Akár a havi tervezőt is nevezhetnénk gyűjteménynek, hiszen adott hónappal kapcsolatos dolgokat gyűjtesz benne össze egy oldalra.

A mai feladatod, hogy tisztázd magaddal, milyen gyűjteményeket vezetsz. Mindre szükséged van? Van olyan téma, aminek még nincs gyűjtemény a füzetedben, de jó lenne, ha lenne neki?

Az érdekes lehet, hogy hol vannak a határaid? Mennyi gyűjteményt vagy képes egyszerre aktívan vezetni a füzetedben? Kell-e gyűjtemény minden apró témáról, vagy jól megfér pár (valamilyen szempontból közös) téma egy helyen?

Zavar-e téged, ha hirtelen felindulásból elkészítesz egy gyűjteményt és aztán magára hagyod, nem gondozod tovább?

Mai téma: A gyűjtemények használata

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Hogyan kezeled a gyűjteményeket, honnan hova kerülnek a feljegyzések?

Vannak azok a gyűjtemények, amik egy-egy téma rögzítésére szolgálnak, és vannak azok, melyek későbbi feladatokat, teendőket tartalmaznak.

Míg az előbbinél a gyűjteménnyel semmi dolgod azon felül, hogy amikor témába vágó feljegyzésed van, azt felírd, az utóbbinál fontos, hogy tudd, mi a dolog vele.

Melyik tervezőoldalaknál veszed figyelembe őket? Milyen tevékenység közben figyeled az adott témához kapcsolódó gyűjteményt?

A régi és az új gyűjteményeidnél is határozd meg, milyen rutinfeladatok szükségesek a vezetésükhöz, hogy ha már ügyesen összeírtál magadnak egy teendőlistát, akkor használva is legyen, és segítsen téged.

Vegyünk egy nagyon egyszerű példát.

Van egy gyűjteményed – megnézett filmek. Ezzel semmi dolgod nincs, mint felírd rá azokat a filmeket, amiket megnéztél.

Van egy másik gyűjteményed – filmek, amire kíváncsi vagyok. Nos, gyűjtheted a „mozi ötleteket” évekig, ha mindig elfelejtesz ránézni, mikor ott lenne az ideje, vagy várhatod, hogy majd időd lesz megnézni ezeket a filmeket, ha sosem tervezed be őket.

Tehát ezeknél a gyűjteményeknél érdemes meghatároznod, hogy mi a dolog velük. Többféleképpen is alakíthatod a hozzá tartozó rutinodat.

A havi terveződ készítésekor minden hónapra betervezel előre egy mozi-estét otthon a családdal, és ilyenkor ebből a listából válogatsz majd, vagy már be is írod, melyik filmet szerezd be addigra.

Van egy heti terveződ, amire mindig összegyűjtesz 5 énidős programot. Ilyenkor több gyűjteményed is átfutod, hogy éppen mihez van kedved, és ilyenkor ezt a filmes gyűjteményedet is átfutod, aztán vagy megakad egy filmen a szemed, vagy nem.

Ez csak egy könnyed, filmes példa volt, de azt hiszem érzékelhető volt belőle, hogy nem mindegy, hogyan használod a gyűjteményeidet.

Mai téma: A gyűjtemény – mikor

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Mikor foglalkozol a gyűjteményeiddel?

Szinte mindenre igaz, hogy ha azt várjuk, hogy „majd, amikor lesz rá időnk”, akkor sose fog megtörténni az adott dolog. Épp ezért fontos, hogy lásd, mikor fogsz tudni foglalkozni a gyűjteményeiddel.

Naponta, hetente, havonta?

Mikor nézed át őket, mikor írsz beléjük, mikor aktualizálod őket?

Ez rutin, lehet gyűjtemény és gyűjtemény esetében más és más, de érdemes végiggondolnod ezeket a kérdéseket minden meglévő és új gyűjteménynél is.

Hiszen egy elolvasott könyvek listáját elég akkor frissíteni, amikor elolvastál egy könyvet, pontosabban elég lehet. Ha eszedbe jut! De mi van, ha nem jut eszedbe? Lehet mondjuk a havi rutinod része, hogy aktualizáld ezt a gyűjteményt, és ha visszagondolsz az elmúlt hónapra és volt olyan könyv, amit elolvastál, akkor ilyenkor felírod.

Az is lehet, hogy lesz olyan gyűjteményed, amit minden reggel  nézni fogsz, hiszen ez tartalmazza valamilyen cselekvésnek a pontos lépéssorát  (például egy jógagyakorlat mozzanatait.)

Vagy lehet olyan gyűjteményed, amit a heti terveződ készítése során figyelsz, mert itt van összeírva a heti háztartási rutinfeladataid listája, amiket szépen elosztasz a hét során.

Elképzelhető az is, hogy a nap során mindent a napi terveződbe írsz fel, és este, mikor ezeket a jegyzeteket elrendezed, akkor kerülnek át a feljegyzések a megfelelő gyűjteménybe, így nap közben nem kell lapozgassál a füzetedben.

Ha sok időd elmegy a gyűjteményeid vezetésével, akkor priorizálj! Válaszd ki a legfontosabb, legkedvesebb, leghasznosabb gyűjteményeidet és korlátozd magad ezeknek a vezetésére.

Mai téma: Random feljegyzések

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Hova készíted a random feljegyzéseidet?

Hogy mit is nevezek random feljegyzésnek?

Amikor csak úgy eszedbe jut valami és felírod. Hallasz valamit, amit le kell írjál, de hirtelen nem is tudod pontosan, hogy az hova tartozik a füzetedben. De ha elkezdenél azon gondolkodni, hogy melyik gyűjteményedbe illene bele ez a feljegyzés, mire kitalálnád, tutira elfelejtenéd.

Ezért jó, ha tudod, hogy amikor csak úgy spontán felírnál valamit, az hova kerül majd a füzetedben!

Nos, a te füzetedben hova kerülnek a random feljegyzések?

Nyithatsz számukra egy gyűjteményoldalt, ahol téma és bejegyzéstípustól függően kerülnek fel a különböző spontán jegyzeteid.

Fontos, hogy ezeket ne hagyd magukra. Gondold végig, hogy mikor fogod elrendezni őket.

A másik lehetőség, hogy valamelyik tervezőoldaladon hagysz helyet a spontán jegyzeteknek. Akár a havi-, vagy a heti terveződben is hagyhatsz egy-egy mezőt annak, hogy oda kerüljenek mindenféle jegyzetek, de a napi terveződ is megfelelő hely lehet számukra, ráadásul így bármennyi helyed van jegyzetelni, nincsenek korlátok.

Mai téma: Nyitott füzet

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Melyik oldalnál tartod nyitva a füzetedet napközben?

Amikor felírsz valamit a füzetedbe, amikor átgondolod a napi terveidet, akkor a programok, az elvégezendő teendők listája egy bizonyos szinten rögzül is benned. Mégsem érdemes csak erre hagyatkozni.

Szoktasd magad hozzá, hogy nyitva tartsd a füzetedet magad előtt, hogy lesni tudj belőle, hogy segítsen téged a napod menedzselése során.

Mikor melyik oldalnál tartod majd nyitva a füzetedet?

Gondold végig és rögzítsd magadban.

A kérdést kétféleképpen tudod megválaszolni magadnak, annak függvényében, hogy van-e központi oldalad.

(Mit nevezek központi oldalnak? Egy olyan oldalt, ami az összes információt tartalmazza, amire a nap során szükséged lehet.)

1. Ha a füzetedben van központi oldal, ahol minden fontos információ, program, teendő szerepel egy helyen, akkor értelemszerűen ezt fogod nyitva tartani magad előtt a nap során. Lehet ez egy heti tervező, vagy egy napi tervező is akár.
2. A másik variáció, amikor attól függően nyitsz ki ilyen vagy olyan gyűjteményoldalt a füzetedben, hogy éppen milyen feladatot végzel. Például, ha takarításra kerül sor, akkor kinyitod a „heti háztartási rutinok” gyűjteményét. Ha emaileket válaszolsz meg, kinyitod azt azt oldalt, ahol össze vannak gyűjtve a megválaszolásra váró levelek.

Mai téma: Úton a füzeted

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Hova viszed magaddal a füzetedet és hova nem?

Ez a rutin igazán evidens – ha valamit felírtál magadnak a füzetedbe, és a füzetedet nem viszed magaddal, akkor ugyan honnan tudnád, hogy mit írtál fel?

Persze emlékezetből lehet működni, de pont az lenne az egyik cél, hogy ne neked kelljen észben tartani a különféle teendőidet, hanem legyen jól működő felület, ami megteszi helyetted mindezt.

Lesznek helyek, ahova szánt szándékkal nem viszed majd magaddal a füzetedet, és nem azért, mert éppen otthon felejtetted. Azt is gondold végig, hogy melyek ezek a helyek!

Például piacra nem viszed magaddal, mert a bevásárlólistádat külön papírra írod, és minél kevesebbet szeretnél cipekedni. (Bizony, néha egy fél kilós füzet nagyon sokat számít!)

Vagy nem viszed magaddal, mikor elmész moziba, és utána beültök valahova vacsorázni, mert ezt az időt a teljes kikapcsolódásnak szánod, és még véletlenül sem szeretnéd, hogy bármi teendő az eszedbe jusson. (És a vacsorapartnereddel sem arról szeretnél beszélgetni, hogy mit mikor hogyan kellene elintézni.)

Egyébként pedig lépten-nyomon viszed magaddal, ugyanannyira a táskád nélkülözhetetlen tartozéka lesz, mint a pénztárcát, telefonod, kulcsod – egyiket sem jó otthon hagyni J

Mai téma: Oldalak elkészítése

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Mennyire előre készíted el az oldalaidat?

A füzeteddel kapcsolatos feladataidat két fő csoportra oszthatnánk.

Az egyik az, amikor magát a füzetedből varázsolsz tervezőnaplót, elkészíted az oldalakat stb.

A másik pedig, amikor az általad elkészített oldalakat megtöltöd tartalommal.

A mai feladatod, az előbbi csoporthoz köthető. Mennyire előre készíted el havi – heti – napi tervezőidet? Elkészíted az összes havi terveződet egy évre előre? Egy hónapnyi heti tervezőt megrajzolsz egyszerre? Négy napra előre készen vannak a napi tervezőid?

Ne feledd! Minél távolabbi időpontig elkészíted előre a tervezőoldalaidat, annál inkább fog hasonlítani egy általad készített egyedi határidőnaplóra, hiszen nem lesz alkalmad reagálni a pillanatnyi igényeidre.

Ettől függetlenül nem elvetendő lehetőség!

Ha neked van egy nagyon jól bevált, évek óta használt felépítésed és szereted előre elkészíteni a tervezőoldalaidat, tedd meg nyugodtan! (Tudod, itt nincs olyan, hogy valamit nem szabad!) Ha menet közben rájössz, hogy mégiscsak változtatni szeretnél valamin, akkor majd megtalálod a módját, hogy hogyan tudod megtenni!

Elkészítheted előre másfél évre a havi tervezőidet a füzeted elejére, és ez fogja kiváltani a jövőtervezőt is nálad.

De napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra is készítheted az oldalakat mindig a pillanatnyi igényeidre figyelve.

Mai téma: Navigáció – megtalálod

Válaszold meg magadnak a következő kérdést:

Hogyan tájékozódsz a füzetedben?

Én a navigációt szét szoktam bontani két részre.

Az első, amikor van egy téma, időszak, egy feljegyzés, amit meg szeretnék találni. Hogyan segít engem a füzetem navigációs eszköztára, hogy megtaláljam?

Te hogyan tájékozódsz a füzetedben?

(A másodikról holnap lesz szó.)

Léteznek különböző külső navigációs eszközök (jellemzően a füzeted tartozéka, mint például egy könyvjelző, vagy könyvjelzőszalag, post-it, oldaljelölő-fülek, stb.), és belső navigációs eszközök (például oldalszámozás és tárgymutató, jegyzetelés módja, felsorolásjelek, különböző jelölések, stb.)

Ezek közül akár többet is használhatsz, de fontos, hogy legyen jelkulcsod, ami segít, hogy tudd, melyik eszköz mire szolgál, mit jelölsz vele.

Mai téma: Navigáció – kinyitod

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Hogyan találod meg azt az oldalt, ahol tartasz?

Egy mozdulattal, gyorsan ki tudod nyitni a füzetedet ott, ahol tartasz?

Van pár olyan oldal a füzetedben, aminél fontos, hogy könnyen megtaláld, és egyszerűen, gyorsan ki tudd nyitni náluk a füzetedet? Melyek ezek?

Valóban csak egy mozdulat kinyitni a füzetedet ezeknél az oldalaknál? Ha nem, hogyan tudnál javítani /módosítani rajta!

Mivel ezek azok az oldalak, amiket rendszeresen, aktívan használsz, ahova napjába akár többször is odalapozol, ezért nem mindegy, hogy mennyi idő megtalálni őket! A füzeted hatékonyságát növeled, ha ez tényleg egyetlen mozdulattal meg tudod oldani!

Melyek lehetnek ezek az oldalak?

Például a napi- , heti- , havi- és a jövőtervező. Egy olyan gyűjtemény, amit egész nap iránymutatóként használsz.

Hogyan tudod egy mozdulattal kinyitni a füzetedet?

Egy könyvjelzőszalag vagy egy lapjelölő fül (akár washitape, akár post-it, akár egy gémkapocs) tökéletesen működhet.

Mai téma: Jelölések

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Milyen jelöléseket használsz?

A feljegyzéseidnél használsz felsorolásjeleket? Esetleg különböző felsorolásjeleket a különböző típusú feljegyzéseidhez?

Vannak egyéb jelölések a füzetedben, amik valamilyen különleges tulajdonságra hívják fel a figyelmet, vagy ránézésre valamilyen kategória alá tudod besorolni az adott feladatot?

Egyszerű és gyorsan kivitelezhető a különféle jelölések használata a füzetedben, melynek során a feljegyzéseid rendezetté válhatnak, és a „képi” látvány segít téged az egyes feladatok beazonosításában, valamint extra információk megadásában.

A klasszikus Bullet Journal külön felsorolásjelet alkalmaz az események, teendők és a jegyzetek számára. Vajon neked fontos, hogy e három típusú feljegyzést elkülönítsd magadnak a füzetedben?

Vannak olyan különleges jelölések, amiket fontosnak tartasz használni, esetleg jó lenne bevezetni, mint például a legfontosabb feladat számára, vagy különös fontosságú emlék esetében?

Szeretnéd külön jelölni

• amit otthon kell elvégezni, vagy amit az otthonodon kívül?
• a különböző életterületeidhez tartozó feladatokat?
• a különböző típusú feladatokat? (emailek, háztartás, stb)
• amit reggel, napközben, vagy este kell elvégezni?
• amit másnak kell elvégeznie, de neked kell ellenőrizni?

A sort végtelenségig lehetne fokozni!

Figyeld magad, hogy számodra mennyi lesz az a különböző jelölés, amit még könnyűszerrel használni tudsz és nem egy többismeretlenes egyenlet látszatát kelti majd a füzetedben.

Extra tipp! 

Sose felejtsd el a jelöléseidet egy Jelkulcsba felvezetni, ami tartalmazza az összes jelölésedet! Ez a gyűjtemény a segítségedre lesz a kezdetekkor, míg megszokod/megtanulod az új jelöléseket, évek múltán pedig ennek segítségével tudod majd dekódolni a füzetedet!

Mai téma: Állapotok

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Milyen állapot jelöléseket használsz?

Az egyes feladatok többféle állapotban lehetnek kezdve onnan, amikor felírod magadnak és még elvégezésre vár, egészen odáig, hogy el lett végezve.

Ezen kívül vérmérsékletedtől függően használhatsz még különféle állapotjelöléseket: félig kész, átírtad egy másik napra, törölted, kiszervezted.

Te milyen állapot jelöléseket használsz, és hogy jelölöd ezeket az állapotokat magadnak!

(Ahogy tegnap is, úgy ma is vezesd majd fel ezeket a jelöléseket a füzetedben a jelkulcsba!)

Nagyon sokféleképpen működünk, hogy például el elkészült feladatot kinek hogyan esik jól jelölni. Van, aki áthúzza, van, aki kipipálja, van, aki kiszínezi, vagy éppenséggel tesz egy ikszet elé.

Fontos, hogy semmihez sem kell alkalmazkodj, nyugodtan használd azt a jelölési módot, ami számodra a legjobb érzés, hiszen ezzel is erősíted azt a kellemes állapotot, amikor egy feladat elvégzésre került – sikerült- megcsináltad – nincs vele több dolgod!

Ugyanígy gondold végig, hogy egy törölt feladatot hogyan szeretnél jelölni.

Ha valamit átírsz egy másik naphoz, azt jelölöd valahogy? Aznapról törlöd, így akár jelölheted ugyanúgy, mint a törlést, de akár egy új jelölést is kitalálhatsz hozzá.

Ha valamit elkezdtél, de még nem fejezted be, azt szeretnéd valahogyan jelölni?

Miután első lépésként végigmentél azon, hogy pontosan milyen állapotokat szeretnél jelölni, második lépésként határozd meg, hogyan teszed mindezt.

Mai téma: Szortírozás

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Mikor rendezed el a jegyzeteidet?

Én ugyan szortírozásnak hívom, de te nevezheted bárhogyan azt a tevékenységet, amikor végignézed a listáidat, és az egyes feladatokat jelölöd aszerint, milyen állapotban vannak – elvégezted, törölted stb.

Ez a cselekedet segít téged abban, hogy ne maradjanak fontos, el nem végezett teendők a listádon.

A szortírozás során lehetőséged lesz képbe kerülni a valós helyzettel, egyúttal esélyt adsz magadnak, hogy a listádat újragondold, és töröld róla azokat a tételeket, amire nem lesz  már időd, vagy már nem olyan fontos, hogy elvégezd.

Gondold végig, hogy számodra milyen gyakorisággal lenne ideális végignézni a különféle listáidat (havi, heti, napi tervező, feladatokat tartalmazó gyűjtemények) és aktualizálni azokat az aktuális állapotuk szerint.

Ez történhet akár naponta, este vagy reggel, de akár hetente vagy havonta is. Azonban minél ritkábban szortírozod a feljegyzéseidet, annál nagyobb eséllyel sikkadnak el fontos feladatok a listáid mélyén.

Azt is választhatod, hogy minden egyes elvégzett feladat után, rögtön elvégezettnek jelölöd őket.

Rutinoddá teheted, hogy ebéd után, és uzsonna után leülsz egy percre és átfutod a napi teendőlistádat. Végiggondolod, hogy mennyire reális még az, amit elterveztél, ki kell –e húzni valamit, hogy stresszmentesen haladhass a fontos dolgokkal, és ha igen, mi legyen az.

Ugyanezt megteheted a heti és a havi teendőlistáddal. Szerdán újragondold a heti terveidet, a hónap közepén a havi terveidet. Jó dolog, amikor rengeteg mindent el tudsz végezni és haladsz mindennel, de nem minden hónapban az a legfontosabb, hogy minél több teendő végére érj.

Mai téma: Dekoráció és dizájn

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Mennyi időt szánsz a dekoráció megtervezésére és elkészítésére?

Amiért sokan azt hiszik, hogy egy magunknak készített tervezőnapló elkészítése sok időbe telik, az az, hogy evidensnek gondolják, hogy szépnek és dekoratívnak kell lennie.

Ez viszont egy téves feltételezés.

Egyetlen okból várhatnád el magadtól ezt, ha neked az első és legfontosabb célod a füzeted vezetése során, hogy egy szépen kinéző füzeted hozz létre, és ennek érdekében akár még a funkcióról is hajlandó vagy lemondani, ha a sok időt igénylő dekoratív oldalak elkészítése során kicsúszol az időből, és nem készülsz el a heti vagy a havi terveződdel csak jóval később, mint a hét vagy hónap kezdete.

Minden más esetben, amikor a funkció legalább olyan fontos, érdemes végiggondolnod, hogy mennyi időt vagy hajlandó a füzeted elkészítésére szánni a napodból? Minden nap ugyanannyit, vagy van olyan nap, mikor akár több is beleférne?

Amint látod magad előtt, hogy mennyi az annyi, azzal is tisztába kerülsz, hogy ebbe mennyi és milyen dekoráció fér majd bele.

A 30 napos sorozat lassan a végéhez közeledik. Ha eddig tetszett, amit olvastál, akkor a Füzettel az életem Klub is biztos tetszeni fog Neked. A klubtagoknak például minden nap egy sokkal részletesebb levelet küldök a füzetvezetési rutinokkal kapcsolatban. Ezeknek a leveleknek a tartalmát visszamenőleg is el tudod olvasni majd, ha klubtaggá válsz. Már csak ezért is érdemes csatlakoznod hozzánk, amit még pár napig kedvezményes első havi díjjal tudsz megtenni.

Azaz kezedbe veszed az irányítást és nem hagyod, hogy a divat  és a külcsin vezessen, hanem arra figyelsz, hogy te mit szeretnél.

És az is lehet, hogy abba az időbe, amit meghatározol, még az is bele fog férni, hogy egy igen mutatós füzetet hozz létre, csak új technikákat és eszközöket kell megismerjél hozzá.

Mai téma: Eszközök 

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Milyen eszközöket használsz füzetvezetéshez, dekorációhoz?

Elég egy füzet és egy toll.

Számodra elég egy füzet és egy toll? Mennyi féle és fajta eszközt használsz a füzeted vezetéséhez, melyiket használod ezek közül minden nap, és melyiket alkalmanként? Örömet okoz a használatuk, vagy frusztrál, hogy ennyiféle eszközzel „kell” dolgozzál?

Sokféle eszköz használata egyszerre okozhat örömöt, és bosszúságot – nem úgy sikerül, sok idő elkészíteni egy-egy oldalt, nem találod a szükséges eszközt, átkerül a fókusz a „miért”-ről, a „hogyan néz ki”-re.

A füzetedben használt eszközök számát és fajtáját próbáld meg a saját működésedhez, a füzeted használatához igazítani. Figyeld magad, hogy melyik eszközt milyen érzés használni, mennyire egyszerű, élvezetes és ez alapján alakítsd az eszköztáradat. Különösen arra az érzésre figyelj, amikor már csak megszokásból használsz valamit, de igazából már csak nyűg, teher, ilyenkor eljött az ideje váltani.

Extra tipp: Minél könnyebben elérhetőek az eszközeid, annál nagyobb örömmel fogod elővenni és használni őket! Próbáld úgy kialakítani a tárulásukat, hogy ne legyen macera elővenni őket!

Mai téma: Inspiráció

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Mikor és honnan inspirálódsz?

Miért ne képezhetné a füzetvezetési rutinjaid részét, hogy rendszeresen inspirálódsz, gyűjtöd az új ötleteket, hogy ezek segítségével a füzeted egyre jobbá alakuljon?

Valószínűleg már most is sokat bújod a netet, követsz embereket, akiknek tetszik a stílusuk, ezzel csak az a probléma (ha lehet ezt problémának nevezni), hogy rengeteg időt el lehet tölteni az ötletszerzéssel.

Helyezd keretek közé az inspirálódást, és fordíts több időt magadra!

Gondold végig, hogy kik azok a személyek, akik rendszeresen úgy kommunikálnak, olyan dolgot osztanak meg, ami számodra érdekes és hasznos, és őket kövesd.

Figyeld magad pár napig, hogy mennyi időt töltesz most inspirálódással, és vizsgáld meg, hogy számodra ez rendben van-e így, nem-e aránytalanul sok ez az idő, tudnál-e olyan dolgot csinálni helyette/mellette, amire általában nem jut időd, pedig szeretnéd.

Az inspirálódás képezheti akár a rendszeresen napi/heti/havi rutinod részét is, vagy működhet „projektalapon”. Azaz, amikor egy-egy probléma üti fel a fejét, amikor valamire megoldást keresel, akkor elkezded böngészni a netet, gyűjtöd az ötleteket, de csak úgy céltalanul nem töltöd ezzel az idődet.

Mint mindig, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai, és most sem kell „örökre” döntened. Elég, ha azt meghatározod, hogy most ilyen időszakod van, akkor most így működsz, amikor meg másra lesz szükséged, akkor változtatsz.

A Füzettel az életem Klub egy rendszeres inspirációs forrás lesz számodra. Válogathatsz a régebbi anyagok közül, tervezz velem videókból nyerhetsz új ötletet a jövőterveződ, havi terveződ, vagy a hónapkezdő oldalad elkészítéséhez, eszközbemutató videókból nyerhetsz ötletet, hogyan használd a matricákat, washi szalagokat, vagy a több, mint 30 küldetésből, azaz 30 kisebb-nagyobb ötlettel teheted érdekesebbé és/vagy hasznosabbá a füzetedet vezetését, hogy csak pár kiragadott példát említsek. A régi anyagok mellett a rendszeres friss videók, hang- és írásos anyagok adnak újabb ötleteket neked a füzeted vezetéséhez, amik havi téma köré  rendezve jelennek meg az oldalon.

Mai téma: Lezárás

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Hogyan zárod le a füzetedet mikor betelt?

A füzetvezetési rutinjainkhoz az is hozzá tartozik, ahogy akkor és azután bánunk vele, mikor beteltek a lapjai.

Gondold végig, hogy milyen feladataid vannak, mikor betelt a füzeted, a benne lévő feljegyzéseiddel van-e még dolgod.

Ezután keress egy megfelelő helyet a neki, attól függően, hogy a későbbiekben milyen gyakran fogod fellapozni a benne lévő jegyzeteidet.

Ha van benne olyan feljegyzés, amire a későbbiekben is szükséged lesz, akkor azokat jelöld egyértelműen.

Ha van olyan feladat benne, amivel még dolgod van, akkor az kerüljön át az aktuális füzetedbe.

Ha vannak benne olyan oldalak, amik kedves emlékeket idéznek fel, akkor ezeket jelöld meg úgy, hogy könnyen rájuk lelj.

Gondold végig, és alakítsd ki a füzeted lezárásához kapcsolódó rutinjaidat.

(A füzetünk lezárásával a szokásos havi bejelentkezésem során is foglalkoztam.)

Mai téma: Új füzet – hogyan?

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Hogyan állsz neki az új füzeted megtervezésének?

Amikor új füzetet kezdesz, az lehet egy igazán nagy feladat, minden részletre kiterjedő tervvel, vagy lehet egy könnyed, spontán folyamat is.

Hozzád melyik áll közelebb?

Szereted, ha minden át van gondolva, és pontosan meg van tervezve, ezzel is keretet adva az új füzeted működésének?

Szereted, ha nem kell nagy feneket keríteni a dolgoknak és egyszerűen és gyorsan használatba tudod venni az új füzetedet?

Mind a kettő lehet jó megoldás!

Válaszd egyiket vagy másikat, a füzeted kezdésére mindenképpen szánj egy kis időt (pár perctől kezdve akár pár óráig bezárólag), és határozd meg, hogy milyen elemek kerülnek a füzeted elejére, mit készítesz el rögtön a kezdéskor.

Az új füzet felépítését legkönnyebben a meglévő füzeted tapasztalataival tudod meghatározni, így kezd azzal, hogy átgondolod, mire van mindenképpen szükséged a meglévő mintájára, milyen új elemeket érdemes bevonni, és mi az, amire már nincs szükséged.

(A füzetkezdésről szóló videót itt találod, ha részletesen is szeretnél utánajárni a témának.)

Mai téma: Új füzet – mikor?

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Mikor állsz neki az új füzeted elkészítésének és mennyire előre készíted el?

Minél korábban állsz neki az új füzeted elkészítésének, annál több időd marad átgondolni azt, kényelmesebben és ráérősebben tudod megvalósítani az elképzeléseidet.

Ha túl korán állsz neki, akár hónapokkal korábban, akkor az igényeid annyit változhatnak, hogy már nem fogod igazán magadénak érezni az új füzeted, hiszen a régi elképzeléseid szerint tervezted meg.

Azt is választhatod, hogy nem agyalod túl a dolgokat, hanem csak úgy spontán elkészíted az első oldalra az aktuális terveződet, aztán menet közben alakul, hogy még mire lesz szükséged.

Egy másik érdekes dolog, hogy mennyire előre készíted el a füzetedet? Mindig csak az aktuális hónapot, hetet, napot készíted el benne, vagy akár hosszabb időszakot előre?

Gondold végig, hogy számodra melyik megoldások az ideálisak!

És mint mindig, a meglévő tapasztalataid felhasználása a legjobb út, hogy egyre jobban működő füzetet hozhass létre.

Nézd végig a mostani füzetedet, és gondold végig, mely oldalak azok, amikre mindenképpen szükséged van, melyek azok, amik nem annyira jöttek be, mi az a téma/tervező, ami hiányzik most a füzetedből.

Gondold végig, szeretnéd-e, hogy a szokásod gyűjteményeid a füzeted elejére kerüljenek egymás után. Ha igen, akkor ezeket készítsd el az új füzetedben, mielőtt az aktuális tervezőid sorra kerülnek. Ha nem fontos, akkor ráérsz menet közben elkészíteni egyet-egyet mindig a következő üres oldalra, így nem egyszerre kell az összes gyűjteményedet elkészíteni.

Extra tipp:

Ha a legelső füzetedet kezded el, akkor ne várj az év elejére, a „majd ha több időm lesz” időpontokra! Ha már most van igényed rá, hogy legyen egy teljesen rád szabott tervező-szervező füzeted, akkor kezdd el most! Most kellőképpen motivált vagy, és ez segít addig, míg szokásoddá válik a füzeted vezetése! Másrészt, minél korábban a magad ura leszel a füzetedben, annál hamarabb szerzed meg azt a tapasztalatod, amivel a füzeted vezetése az életed vezetésére is kellemes hatással lesz!

Mai téma: Értékelés

Válaszold meg magadnak a következő kérdést: Milyen időszakonként gondolod végig a füzetvezetési szokásaidat?

Bizony, még azt is érdemes szokásoddá tenni, bevenni a rutinjaid közé, hogy milyen gyakran gondolod végig a füzetvezetési rutinjaidat.

Az ok igen egyszerű. Amikor szokás szerint használsz valamit, akkor nagyon sokáig mintha egy lepel lenne rajta, és nem veszed észre, hogy a mélyén valami már nem jól működik, vagy nem úgy működik, mint ahogy arra neked szükséged lenne. Használod és erőlteted ugyanúgy, ahogy eddig megszoktad, nem ismered fel, hogy ezzel valami nincs így rendben.

Ha rendszeres időközönként megállsz, és hagysz időd magadnak, hogy egy kicsit megvizsgáld és értékeld, hogyan működik a füzeted, majd ennek alapján újragondolod azt, akkor biztosítod magadnak, hogy a mindenkori aktuális igényeidnek megfelelően, szilárd alapokon működjön a füzeted.

Akár ezt a 30 napos sorozatot is használhatod ehhez innentől kezdve.

Legyen akár félévente, vagy évente, biztos vagyok benne, hogy érdemes néha meg-megállni, megvizsgálni, értékelni, és újragondolni minden helyzetet.

Akár előre be is írhatod a füzetedbe, hogy mikor lenne esedékes a füzetvezetési rutinjaid átgondolása. Ne úgy gondolj erre, mint valami szükséges és kötelező feladatra! Gondolj rá úgy, hogy egy lehetőség, hogy a füzetedet működtető részleteket beolajozd és felújítsd, hogy sokáig szolgáljon téged eredményesen, és élmény legyen a vezetése.